Nyugodt időszak a várandósság alatt – a második trimeszter

A középső trimesztert a gyermekvárás legnyugodtabb, legszebb időszakának szokták tartani, hiszen ilyenkor már nem kínozzák a kismamát a kezdeti tünetek, és még nem is "viselhetetlen" a terhesség. Dr. Menyhárt Csilla szülész-nőgyógyásszal erről az időszakról beszélgettünk.

Milyen változások zajlanak ebben az időszakban a leendő édesanyák szervezetében?
A második trimeszter a 12-től a 24. hétig tart. Valóban, ez a várandósság legkiegyensúlyozottabb korszaka. Miután a leendő anyuka érezni kezdi a magzat mozgását, a születendő gyermekkel való kapcsolat kialakulásának  jelei is megfigyelhetők, és stabil lelki állapot jellemzi ezt az időszakot.

A nemi szervek változásain kívül gyakorlatilag az egész szervezet átalakul. Ezek az élettani változások alapvetően szükségesek a magzat növekedéséhez és fejlődéséhez. A terhesség előrehaladtával enyhén emelkedik a pulzusszám, és a várandósság első felében tapasztalt vérnyomáscsökkenés után, a másodikban normalizálódik a vérnyomás. A vénás visszaáramlást is befolyásolja az várandósság: a növekvő magzat és méh háton fekvéskor elnyomhatja a szívbe vezető gyűjtőeret, ami gyengeség- és ájulásérzést okozhat. Jellemző a felső légutak nyálkahártyájának duzzanata, e miatt gyakoribb az orrdugulás, az orrfolyás. Fokozottabb a nyálelválasztás, csökken a száj pH-értéke, ezért fokozódik a fogszuvasodás veszélye, gyakoribb az ínyvérzés – nem véletlenül kötelező terhesség alatt a fogorvosi vizsgálat.

Lassul a bélműködés, aminek következtében gyakoribb a székrekedés. Ezért fontos a rostdús táplálkozás, valamint a bő folyadékbevitel. A gyomor savtartalma emelkedik, és az egyre növekvő magzat a gyomrot fölfelé nyomja, ezért fokozódhat a gyomorégés. Célszerű a kellemetlen gyomorégést megelőzni, ezért jó, ha étkezést követően nem azonnal fekszik le a kismama, vagy ha lefekszik, érdemes megemelni a fejrészt. Tanácsos naponta többször keveset enni: reggeli, ebéd, uzsonna, vacsora és utóvacsora formájában. A méh növekedése miatt jellemző a gyakori a vizelési inger. Egyeseknél előfordul, hogy a növekvő méh vizeletelfolyási nehézséget okoz. Amennyiben ez panaszokat okoz (jobb oldali vesetáji, háti fájdalom, láz) orvoshoz kell fordulni.  

A szervezet kálciumtartalma csökken, így a csontoké is, emiatt gyakoribb a lábikragörcs. Ezen elváltozások miatt a kálcium pótlásáról gondoskodni kell. Fellazulnak az ízületi szalagok (főként a medencében), amivel a szervezet már a szülésre készül fel. Megváltozik a súlyeloszlás, más lesz a testtartás, ez okozza a későbbiekben a hát- és derékfájást. A fokozott bőrfeszülés miatt kialakulhatnak striák, és átmenetileg pigmentfoltossá válhat a bőr. Gyakori, hogy piros lesz a tenyere a kismamáknak. A haj és a szőrzet is megerősödik. Ami pedig a legfeltűnőbb: növekszik a testsúly. Az ideális testsúly-emelkedés a várandósság végére 10-13 kilogramm, amibe a fejlődő magzaton kívül a magzatvíz, a méhlepény, a méh és az emlők, valamint bizonyos mennyiségű folyadékmegkötés is beleértendő.

Míg évtizedekkel korábban azt mondták, nem baj, ha hízik, a kismama kettő helyett eszik, napjainkban az orvosok igen komolyan veszik, hogy ne hízzanak el a leendő anyukák.
Teljesen így igaz. A második trimeszterben átlagosan heti 0,5 kg az ideális súlygyarapodás.

Milyen változások zajlanak ebben az időszakban a fejlődő magzat szervezetében?
A második trimeszterben a magzatnak elsősorban a testhossza növekszik gyorsan: míg a 12. hét végére átlagosan 7,5 centi, a 24. hétre már eléri a 36 cm-t. A súlygyarapodás ehhez képest lassú, a második trimeszter végén közel 680 gramm a magzatok súlya. A bőrt magzatmáz borítja. A második trimeszterben már látható a magzat neme. Az édesanyák számára talán a legfelemelőbb érzés, hogy a 16-20. héttől érezhető a magzat mozgása, és hogy ekkortól már hallható a szívhang is.

Fontos, hogy a kismamák részt vegyenek azokon az ellenőrző vizsgálatokon, amelyeken kiszűrhetők az esetleges kóros elváltozások.
Valóban. Míg az első trimeszterben a 12. heti, itt a második trimeszterben a 18. heti (úgynevezett genetikai) ultrahangvizsgálat rendkívül fontos, ahol a fejlődő magzat méretein, a méhlepényen és a magzatvízen túlmenően a fejlődési rendellenességek kiszűrése az egyik legfontosabb feladat. Ha szükség van rá, ilyenkor történik a genetikai amniocentézis, ami  egy olyan vizsgálat, ahol magzatvíz-mintavételt követően kromoszóma- és egyéb rendellenességek vizsgálatára nyílik lehetőség. A várandósgondozás során ellenőrző vizsgálatokat végzünk a kismamáknál: nézzük a vérnyomást, a pulzusszámot, a testsúlyt, a vizeletet, valamint a terhesség, az emlők fejlődését és a méh állapotát külső vizsgálatokkal is követjük, továbbá belső vizsgálattal a méhszáj állapotát ellenőrizzük. A 18. héttől a magzat szívműködését is hallgatjuk.

Melyek azok a problémák, amelyek kifejezetten jellemzőek erre az időszakra, illetve, amelyek a terhességnek ebben a szakaszában is kiemelt figyelmet érdemelnek?
A második trimeszter elején még pár hétig előfordul a gyakori hányás, mely, ha túlzott mértékű, és a kismama kiszáradásával fenyeget, akkor kórházi kezelést tehet szükségessé.
Ha az előző terhességnél fennállt cukorbetegség, akkor már a második trimeszterben elvégezzük a terheléses vércukorvizsgálatot. Első terhesség esetén, vagy ha a kórelőzményben nem szerepel cukorbetegség, a 24-28. héten kerül sor erre a vizsgálatra. A terhességi cukorbetegség sok esetben diétával kordában tartható. A dietetikus beállítja a diétát, és a kismamának rendszeres ellenőrzésre kell visszajárnia. Inzulinterápiára is szükség lehet, ha nagyon magas a vércukorszint, ilyenkor endokrinológus szakorvossal is szükséges konzultálni. Az inzulinigény a terhesség előrehaladásával növekszik. A szülést követően általában fokozatosan visszaáll az eredeti vércukorszint, diétázni a szülést követően kell ugyan, de a hat hetes kontrollon az esetek nagy részében már normalizálódik a vércukorszint.

A terhességi magas vérnyomás a 20. hét után alakulhat ki.  Akkor beszélünk róla, ha 140/90 Hgmm vagy ennél magasabb vérnyomást mérünk ismételt vizsgálattal is. Ez az állapot kiemelt figyelmet érdemel, fokozott gondozás és kezelés szükséges. Kísérheti a vérnyomás-emelkedést vizelettel történő fehérjeürítés és egyéb laboratóriumi eltérések is, melynek foka az adott betegség súlyosságát jelzi. 

Mennyire fordul elő ilyenkor magzatvíz-szivárgás?
Sajnos előfordul a második trimeszterben is, de ha ez bekövetkezik, akkor egy megindult vetélésről beszélünk. Ezt nem mindig könnyű észrevenni, de gyanús lehet a nedves fehérnemű. Ilyenkor érdemes Loritan® tesztbetéttel ellenőrizni, hogy magzatvíz-e a nedvesség és a tesztbetét színváltozása esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulni, kivizsgálás szükséges.

Milyen okok húzódhatnak meg a magzatvíz-szivárgás mögött?
Az idő előtti burokrepedés (melyről a 24. héttől beszélünk) oka lehet anyai fertőzés - akár egy húgyúti is -, a méhnyak zárási elégtelensége, a magzatburok gyulladásos megbetegedése, a magzatburok veleszületett gyengesége (bizonyos kötőszöveti betegségekben gyakrabban előfordul), de az is előfordulhat, hogy a méh túlfeszül, ha sok a magzatvíz, vagy ikerterhesség esetén. Az édesanya alultápláltsága is előidézheti, ahogyan a fronthatás is befolyásoló tényező lehet.

Szülésről hányadik hét után beszélünk?
Ha a kismama betöltötte a 24. hetet (ez már aharmadik trimeszter) akkor szülésről beszélünk. Nagyon fontos, hogy minél több időt töltsön az anyaméhben a magzat, és minél érettebb legyen, amikor megszületik.

• < Előző
• Következő >