Hormonok csatája az anyaméhben - Fiú lesz vagy lány?

hormon_csata_1.jpg

Már régen megdőlt az a nézet, ami a nőket tette felelőssé, ha nem „tudtak” fiút szülni. Szerencsére az orvostudomány fejlődése sok nőt és leánygyermeket kímélt meg a megaláztatásoktól, amelyekben addig részük volt, míg nem tudták biztosan, hogy a születendő gyermek neméért valójában csak és kizárólag a férfi a felelős. Miért is? Ennek jártunk most utána.

Az élet kezdetén

Az ember örökletes tulajdonságait a kromoszómapárok génjei határozzák meg. A 23.kromoszómapár határozza meg a gyermek nemét. A petesejtből származó női kromoszóma csak X lehet, amihez vagy X, vagy Y kromoszómát ad a hímivarsejt. Tehát az alap a női kromoszóma, mely nélkül nincs élet, hiszen legalább egy X kromoszómája mindenkinek van.
Az is tény, hogy a születendő gyermek nemét a férfi határozza meg, azzal hogy a hímivarsejttel adja hozzá az X vagy az Y kromoszómát a meglévő X-hez. Y kromoszóma jelenlétében, a magzati élet hatodik hetének környékén megjelennek a herék az androgén hormonok hatására.

A kutatások azt bizonyítják, hogy a magzat testének és agyának alapsémája női jellegű. A férfiaknak ezért vannak olyan felesleges női jellegzetességeik, mint a mellbimbó. A már említett, első androgén-belövellés kialakítja a férfi nemi szerveket, majd egy következő adag a női agyszerkezetet átkonfigurálja férfivé, de az igazi macsós pasihoz kell még a magzati életben egy harmadik, nagy adag férfihormon is. Mi történik, ha nem megfelelőek a hormonadagok? A fiúk lányos külsővel, vagy „lányos aggyal”születnek, a lányok pedig szupernőiesek lesznek.

Na, és akkor mi van? – kérdezheti jogosan az olvasó. A fiúk gyengébbek lesznek a tájékozódásban, a térképolvasásban, de érzelmileg gazdagabbak, beszédesebbek, mint „tesztoszteron-dús” társaik. A szupernők, nagyon rosszul parkolnak, rengeteget beszélnek, sokszor idegesítően anyáskodók, de családcentrikusak, gyerekpártiak és sosem lesznek feministák.

hormon_csata_2.jpg

Női agy, férfi agy

A bal és a jobb agyféltekénket idegrostok nyalábjai kötik össze amit „corpus callosum”-nak nevezünk, és ez a két félteke közti információcseréért felelős rész. A nők corpus callosuma vaskosabb, és 30%-kal több idegrost köti össze a két agyféltekéjüket. Tudományos bizonyítékok szerint ezért tanulnak meg előbb beszélni a lányok, és használnak sokkal több és színesebb kifejezést. Ha ez nem lenne elég bizonyíték arra, hogy a beszélőkénk evolúciós adottság, még azt is meg kell említenem, hogy a nőknek mindkét agyféltekéjében található beszédközpont, ellentétben a férfiakéval, akiknek csak a jobb féltekében van beszédközpont.

Tudományos vizsgálatok hosszú sora bizonyította be, hogy a két agyféltekénk különböző működésekért felelős, és a domináns agyfélteke működése meghatározza döntéseinket, cselekedeteinket, érzelmeinket. Természetesen a női és a férfi más és más agyfélteke-dominanciával működik. A fiúk esetében a bal agyfélteke gyorsabban fejlődik, mint a jobb ugyanis a már említett androgén hormonok gátolják a jobb agyfélteke fejlődését. Így a férfi a bal agyfélteke dominanciájával jól lát térben, jól tájékozódik, pontosabban céloz. Míg a nő folyamatosan beszél.

A férfi érzelmi központja természetesen a jobb agyféltekében található, jól körülhatárolható módon, amíg a nőnek mindkét féltekéjét behálózza az emóciók kimutatására, megélésére kifejlődött terület. Mivel a már említett féltekéket összekötő nyaláb a férfiaknál elég satnyácska, kevés az esélye, hogy a bal agyfélteke logikus szavakba öntött érvelése jobb agyféltekés érzelmekkel fog szövődni. Ezért vitatkozik a nő, és érvel a férfi.

A két nem problémamegoldó képessége is az agyfélteke-dominancia miatt más és más. A férfi racionalizál, magányosan stratégiát készít, gondolkodik és döntést hoz. A férfi ki nem állhatja a rendszer és cél nélküli szóhalmazokat. Ezzel szemben a nő kibeszéli a problémát, így tudatosítja, aztán elkezdi feldolgozni, és újra beszél róla, és értelmezi, érzelmekkel átszövi. Hosszú-hosszú köröket ír le az agyukban a komplikáció, ám a döntés mégsem akar megszületni.

hormon_csata_3.jpg

Még jó pár oldalt telikörmölhetnék a két nem életét egy kicsit sem megkönnyítő különbségekről, de csak egyet emelnék ki így a végére, ami talán a legmarkánsabban jellemzi, milyen nehéz is egy nőnek és egy férfinak az együttélés. A férfi biológiailag arra teremtődött, hogy óvja a nőt, gondoskodjon róla, és ha a nő boldog, értékeli erőfeszítéseit akkor teljesítette küldetését. Ha a nő boldogtalan, a férfi kudarcot vallott és kell keresnie valakit, akin keresztül megmutathatja, hogy igenis ő egy alfa-hím. A nő mire vágyik? Romantikára, szerelemre, beszélgetésekre, nem megoldásokra és stratégiákra. A két elvárás olyan mértékben különbözik egymástól, hogy csak a nyílt kommunikáció, a másik nem megértése, a nemi különbségek elfogadása teszi lehetővé a kiegyensúlyozott, boldog párkapcsolatot.

Említést kell tenni a kivételekről is. Hiszen ismerhetünk olyan férfit, aki rengeteget beszél, kevésbé jól tájékozódik és érzelmeit is kiválóan kimutatja. Valószínűleg ők kevesebb tesztoszteront kaptak az anyaméhben, és nőiesebb agystruktúrával születtek. Persze az életük során emelkedhet az androgénszintjük, akár az átlagnál magasabbra is, és így könnyen megtanulnak férfihez méltón tájékozódni, gyors és racionális döntéseket hozni, de beszédkészségük és emocionális énjük sosem tűnik el.

Tarts velünk, mert a következő hónapban megtudhatod, hogy e sok különbség ellenére  férfi és nő mégis hogyan tud egymás mellett szerelemben és boldogságban élni.

Haris Éva

A Loritan® CE jelzésű vény nélkül kapható orvostechnikai eszköz.

Gyártó: Richter Gedeon Nyrt. 1103 Budapest, Gyömrői út 19-21.
Gyógyszerbiztonsági Osztály:+36 1 505-7032, drugsafety@richter.hu

A KOCKÁZATOKRÓL
OLVASSA EL A HASZNÁLATI ÚTMUTATÓT,
VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT!