Mit tegyen a kismama, ha szereti a sajtot? Vagy, úgyis fogalmazhatnánk; minél büdösebb, annál jobban kívánja. Pedig annyi mindentől ment el az étvágyunk az első trimeszter alatt! Még a kávé, vagy a hús szagától is undorodtunk (nem beszélve párunk parfümjéről), a sajtéval azonban nem tudunk betelni.
A várandósság időszakában – mint tudjuk – megnövekszik a tápanyagigény, ezen belül is a vitamin- és ásványianyag-szükséglet, mely a magzat, a méh, a méhlepény (placenta) és az emlő szöveteinek növekedéséhez, az új szövetek alapanyagcseréjéhez és az anyai zsírraktározáshoz elengedhetetlen.
A tejtermékek – sajtok jelentős forrásai a magas biológiai értékű, könnyen emészthető fehérjéknek, amelyeknek közel felét táplálkozás-élettanilag nélkülözhetetlen, ún. esszenciális aminosavak alkotják. A sajtok nagy részét érlelik, s ez előemésztési folyamatnak tekinthető, emészthetőségük így elérheti a száz százalékot.
A sajtokban és gyakorlatilag valamennyi tejtermékben a tejcukor a szervezet számára már felbontott állapotban, emészthető formában található. Éppen ezért a tejcukor- (laktóz)érzékenységben szenvedőknek sem kell teljesen lemondaniuk a sajtról. Az ementáli típusúak például lényegében laktózmentesek.
Az ásványi anyagok közül különösen fokozódik a kalcium, magnézium és a foszfor iránti igény; 50%-kal nagyobb a várandósság előttihez képest.
A sajt elsődleges kalciumforrás, de jelentős mennyiségben tartalmaz foszfort, jódot, káliumot, magnéziumot, cinket és egyéb nyomelemeket is. Megfelelő mennyiségű fogyasztása hozzájárul a szervezet B2-, B6-, B12-, A-, E- és D-vitamin-igényének fedezéséhez.
A kalcium hasznosulását a sajtban lévő egyéb alkotórészek is segítik, mint pl. a tejsav, a D-vitamin valamint egyes aminosavak (lizin, arginin).
A sajt, a magas biológiai értékű fehérjék, és a könnyen felszívódó kalcium mellett azonban meglehetősen nagy százalékban tartalmaz zsírokat, amiért viszont alaposan át kell gondolnunk fogyasztását.
Rossz hír:
A sajtok aromáját, ízét nagymértékben befolyásolja zsírtartalmuk. Azoknak a sajtoknak, amelyeknek a zsírtartalma eléri a 40-50 százalékot (Cheddar, Pannónia, juh- vagy kecskesajtok stb.) kedvezőbb az aromájuk, ízük. Ennek oka, hogy az érlelés során az aromaanyagok legfőképpen a zsírok bomlásából és átalakulásából keletkeznek. Amennyiben ezek közül választunk, lassan, élvezettel fogyasszuk, mértékkel, viszont bőséggel ehetünk hozzá szőlőt, zöldsalátát, paradicsomot vagy bármi más, magas rosttartalmú zöldséget, gyümölcsöt.
Nem is mindig számít, mi a neve, hiszen sokszor ugyanazon a néven, egészen különböző ízű és állagú sajtra tehetünk szert. Jó ötlet persze, ha a „light”, vagy a „zsírszegény” feliratot keressük a csomagoláson, de akkor biztosan sovány a sajt, ha zsírtartalma nem haladja meg a 10%-ot. A friss sajtok; az orda, a gomolya, mozarella vagy edami sajt – ha nem is felelnek meg ennek a feltételnek, de legalább megközelítik azt. A friss sajtoknak magas a nedvességtartalmuk, ennek örülünk, viszont rövid az eltarthatósági idejük, vagyis könnyen elindulhatnak bennük olyan erjedési folyamatok, melyek károsak az egészségre, tehát frissen fogyasszuk őket!
Márványsajt, roquefort, gorgonzola, stilton, brie, camembert, vöröspenészes (rúzsos), pálpusztai, munster: ezeket a sajtokat kilenc hónapig egyáltalán ne, de még a szoptatás időszakában se nagyon fogyasszuk. A fehérpenészes, vöröspenészes, belsőpenészes, érlelt sajtok tartalmazhatnak egy listeriosis nevű baktériumot, mely egészséges felnőttre ártalmatlan, a magzatra illetve a várandós nőkre azonban különösen veszélyes lehet.
Ezért inkább kerüljük a kéksajtokat, lágyan olvadozó camembert-típusúakat, még akkor is, ha majd’ megveszünk értük.
TUDTAD?
A parmezán, ementáli is magas kalciumban, és bár a parmezán legalább 25% zsírtartalmú – de az igazán jó minőségű 32%-os, ha tálalásnál reszelünk valamennyit (tényleg, csak ízesítésnek!) belőle tésztánkra, levesünkbe, nem követünk el nagy hibát. A Gruyère még a parmezánnál is zsírosabb, na de a hagymaleves vagy a quiche elképzelhetetlen nélküle! Azért ne ezalatt a kilenc hónap alatt szervezzünk barátainknak fondü-vacsorát, mert akkor egy teljes este alatt elfogyaszthatjuk több hónapi zsírszükségletünk jelentős részét, és biztosan forgolódni fogunk az éjszaka.
A megnövekedett vitaminszükséglet fedezésére minden táplálkozási tanácsadó melegen ajánlja nyers gyümölcsök fogyasztását. A várandósság ideje alatt azonban gyakori panasz a gyomorégés, amit a sárgatesthormon, valamint a megnövekedett méh okoz, s erre még egy lapáttal rátesz az, hogy a gyümölcsöknek igen magas a savtartalma. A sajtok azonban amellett, hogy kiemelik a gyümölcsök ízét, aromáját, képesek közömbösíteni a gyümölcsök savtartalmát, ezáltal elősegítve a gyomor optimális működését. Gyümölcs és sajt tehát kiváló páros!
Magyarországon is kaphatóak „növényi eredetű sajtok”, amelyek növényi zsiradék, kevés tej-, tejtermék és ízesítők hozzáadásával készülnek. Ezek ásványianyag- és esszenciális aminosavtartalma egyáltalán nem megfeleltethető az állati eredetű, vagyis tejalapú sajtoknak. Ráadásul változatos élelmiszeradalékok forrásai, hogy megközelítsék igazi társaikat, ezért ezeket inkább hagyjuk a hűtőpultban.
Bánsági Kinga